Zerkovitz Béla
A neon fények tarka tengerében
Egy sötét mellék utcán ballagok
Ott álldogálnak áldozatra lesve
Sápadt arcú züllött angyalok
És kávéháznak ajtaján belépve Önfeledten utánuk megyek
A füst fellegbe harmonika nyávog
S én hallgatom a fájó éneket
Én maga nélkül nem tudok már élni
Sem éjjelem se nappalom nekem
A szívemet is ki kéne cserélni
Hogy újra boldog s vidám legyen
Én terítetlen asztalokra vágyok
Ott megpihenni csámpás székeken
Az alvilág mán csak az én világom
A jó ég tudja hogy mért szeretem
Szóló
Kinevetnek ott ahol meglátnak
A sarki lámpa fénye hű barát
Éjszakai rút csavargó lettem
Mert halálosan szeretek egy lányt
Az alvilágnak nincs romantikája
Az alvilágban nincsen szerelem
Én mégis lejárok az alvilágba
A jó ég tudja hogy mért szeretem
Az alvilágba nincs tavaszi szellő
Se nyár sem ősz se jégvirágos tél
Én mégis lejárok az alvilágba
Egy sápadt arcú züllött angyalér
Негізгі бет Музыка Az alvilágnak nincs romantikája
Пікірлер: 91