Átkelünk a Kárpátokon, hogy megismerjük történelmünknek egyik fehér foltját, a hajdani havasalföldi székely megyét. A kialakuló magyar királyság határai nem állapodtak meg a Kárpátoknál, már az 1200-as évek elejétől elkezdődött a havasokon túli területek egységbe szerveződése is. A Német Lovagrend hódításai is jelentősek voltak a Kárpátkanyaron túl, s a magyar királyok felségterületei a Dunáig nyúltak. A mai Bodza és Prahova megye egyes részein létrejött Saac-nak, illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye egészen 1845-ig életben maradt.
Így invitál turista barátunk, Kovács Lehel „ultima terra Siculorumba”, amiről Diószegi György már azt írta, hogy „e térségben a hunoktól származó, igen nagy katonai erőt jelentő lovasíjász műveltségű székely pásztorvilág létezett.” Akárhogy is volt, magyar közösséget már nem találunk a vidéken, csak településnevek utalnak egykori jelenlétünkre. De a magyar élettér mezsgyéjén, Havaselvén nem csak a múltban van keresnivalónk. A Kárpátkanyar külső oldala olyan természeti kincseket rejteget, amelyekkel közel, s távol nem találkozhatunk.A Bodzai iszapvulkánoktól indulunk, kőkeresztek és magyaros nevű falvakat érintve vetjük be magunkat a Kárpátkanyar különös sziklavilágába. A Siriu-víztározónál még vízesést csodálunk, majd a Bászka folyó völgyéből emelkedünk fel a Bodzai-havasok Pentele csúcsára.
Látnivalók / Havaselve
Paclele Mici iszapvulkánok
Paclele Mari iszapvulkánok
Unguriu
Ulmet - Trovant kövek
Ruginoasa - Ghiocii-sziklák
Mogyorósi barlangtemplom
Katonai székelykapu
Siriu-víztározó
Pruncea-vízesés
Varlaam
Pintyilő
Fierbatorile De La Berca iszapvulkánok
Paclele De La Beciu iszapvulkánok
Nucui barlangtemplomok
Tercai örökláng
Csihányos
Lóhavas
Негізгі бет Bodzai-havasok 2. - Székely megye a Kárpátkanyarban
Пікірлер: 7