Nagyon jó a tartalom!!! Köszönöm!! Várom a 2.részt!!!👌✌️
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Hamarosan jelentkezem további szakmai fogásokkal, elméleti ismeretekkel. Nagy Attila Cserépkályha, kandalló és kemence építő
@gyulasarkozy1973
11 ай бұрын
Számomra hasznos videó, mert előtte állok egy kályha építésének. Várom a következő részt!😉
@attilanagy9552
11 ай бұрын
Tavasszal építem a saját kályhámat, azt dokumentálni fogom és felteszem.
@gyulasarkozy1973
11 ай бұрын
@@attilanagy9552 szuper! Kíváncsian várom!
@bal0141
Жыл бұрын
Ügyesek vagytok. Azonban szomorú hogy a képzés során túl sok az "ezt úgy kellene hogy..." mondat. Tudom, én is ezt a képzést kaptam, a fél millió forintomért cserébe nem ismertem meg hogy mi az a samott tégla, mi az a talapzati csempe, és akkor még messze vagyunk attól hogy égési levegő szabályzó automatika. Ezzel szemben, a mester teljesen kimaxolta a lehetőségeket, mindent át tudott adni 10 hónap alatt a szakmáról, amit ennyi idő alatt át lehet adni. Le a kalappal Bádé mester előtt 👍. A szegényes képzési alapanyag és anyagismeret hiány ellenére kiválóan működő kályhákat tudtunk alkotni a képzés alapján. Csak nagyon figyelni kellett az "ezt úgy kellene hogy..." mondatokra
@imrekapai7406
Жыл бұрын
Ez komoly? Én mint 10 éves cserépkályha tulajdonos tudom hogy mi az a samott tégla meg a talapzati csempe! A kályhámat én tisztítom ...hőálló habarccsal néha javítom... nem kell hozzá nem tudom milyen iskola!
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Szia! Minket Uhrinyi László ( kzitem.info/news/bejne/q6WCuKWwfahoaHo) mester oktatott és állíthatom, mindenre kiterjedően! Mi nagyon meg voltunk vele elégedve. Az elméleti oktatásokon pedig megkaptuk azokat az információkat, amit jól lehet hasznosítani. Természetesen nem állíthatom azt, hogy minden tudást megkaptunk 10 hónap alatt, de nagyon sok olyan információval bírunk, amit a régi kályhások még csak nem is hallottak, ha nem képezték magukat tovább!
@NarutoZsolti
Жыл бұрын
Szuper a bemutatás, nagyon jó! Csak így tovább! A negatív és okoskodó kommenttel Ne törődj! (magáért beszél 😅) Köszi a videót! 👍😎
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Köszönöm!
@imrekapai7406
Жыл бұрын
Jó kis videó ...nagyon tanulságos! Várom a második részt! Nagyon érdekel a téma ...gondolkodom hogy be kellene iratkozni egy kályhás tanfolyamra csak tudom hogy ezt 1-2 hónap alatt nem lehet megtanulni.
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Szia! Igen, ez egy 10 hónapos elméleti és gyakorlati oktatás jelenleg és nem kevés pénz. De jó és hasznos!
@csaladmarczi6047
Жыл бұрын
Én egyszer láttam és megtudom csinálni a sár elkészitése az egyik fontos dolog atöbbi megvehető
@zsoltsvelta
Жыл бұрын
Folyamatosan bélelni egyszerűbb ,lakatos vagyok.atolmég kibélelhetitek ,hogyha elkel bontani.
@imrekapai7406
Жыл бұрын
Ne haragudj ...minek bélelték volna ki mikor szét bontják? Ez a videó szemléltetésre van ... a kályhákat azért építették hogy ezen tanulják hogy hogy kell készíteni .....
@ParkettaKarkusz
Жыл бұрын
Hasznos videó 👌
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Köszönöm!
@bjohnny8038
Жыл бұрын
Alúl miért nincs hamuhulló/levegőztető kicsi ajtó?
@erzsebetgulyasne
Жыл бұрын
Érdeklődni szeretnék hogy milyen árban vannak.
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Ez teljesen változó, hiszen vehetünk új csempét is, ami jelenleg horror árban van, vehetünk elbontott kályhát is, de a belsejébe mindkét kályhának ugyan annyiba kerül az anyagköltsége. Samott tégla, samott lapok, cserép, kötődrót, agyag stb. Egy kisebb méretű kályha a mai árakon nézve kb. 1 millió Ft körül mozog, de új csempékkel egy nagyobb kályha akár 2-3 millió is lehet. De ha figyelembe vesszük egy másfajta fűtési mód kivitelezési árát, akkor egy jó cserépkályha még mindig olcsóbb és nem utolsó sorban a véleményem szerint még jobb is. Nagy Attila Cserépkályha, kandalló és kemence építő, Környezetgazdálkodási agrármérnök.
@zeux33able
Жыл бұрын
@@attilanagy9552 Mi kerül abban 1 millába, mikor sok helyre a cserépkályhát odaadják, hogy bontsák el és vigyék ingyen is... Vidéken, meg már egy 200-250e Ft-os átrakásért is húzzák a szájukat. Szóval valaki pl 100eFt megveszi a használt csempét ön 900eFt átrakási árral számol úgy, hogy nem kell bontani sem. :)
@attilanagy9552
Жыл бұрын
@@zeux33able 1 db samottégla jelenleg 1300-1500 Ft, egy kályhába kell legalább 60-70 db. Kell bele ezenkívül cserép kb 2-300 db, kellenek bele samott lapok 4-5 db, kötődrót, nagyon sok agyag (több száz kilogramm, kályhaajtó, bekötő cső, fugaanyag, ékek, tűzálló habarcs az ajtó beépítéséhez stb. 1.db csempe a jobb fajta (van sokféle gyártó) és új 6-8 ezer Ft, a sarkok párkányok még drágábbak.. A helyszínre kell vinni mindent, ami idő és költség. El kell menni szakszerűen elbontani, tisztítani, elszállítani, ami eléggé sok idő és munka. Egy kályha építése nagyságtól és tagoltságtól függően 6-10 nap két embernek. Persze, meg lehet rakni 2 nap alatt is, de az olyan is lesz. Az én kályhámhoz csak a csempe anyaga és a kályhaajtó 1,5 millió Ft volt és ebben nincs benne az, ami belülre kell, no meg a munkadíj sincs benne. De ha ez drága, akkor lehet csináltatni gázfűtést is, mindennel együtt olyan 7 millióért, vagy talán már többért is.
@zeux33able
Жыл бұрын
@@attilanagy9552 A bontott cserép meg a tűzálló habarcs sem egy nagy költség. Még nem hallottam olyat, hogy 2 ember pl egy hagyományos normál 185 magas 85cm széles kályhát 6-7 napig rakott volna.
@user-hg3ld6fr6d
Жыл бұрын
@@zeux33able 200-250 az átrakás mindennel együtt?Mostani árakat tudok mondani:5x3-as kályhát építünk,semmi extra anyagszükséglet:270 ezret hagytunk a kályhás boltba.Ha ezt leszállítom a megrendelőnek,az már 300 ezer forint.És még nem is csináltunk semmit.Bontás,építés,sőt még csempe:Teljesen reálisan gondolkodik aki 1millió forint körüli összeggel számol.Így elszálltak az árak.Benzin ,anyag ,élelmiszer minden majdhogynem a duplája a tavalyinak.Miért pont egy kályhaépítés legyen olcsóbb? Továbbá azt sem értem ,hogy aki 200 ezerért akar kályhát rakni(anyaggal együtt)az miért nem tanulja ki a szakmát és dolgozik ennyiért?
@XXXTENTACIONFANFF
Жыл бұрын
Semmi nincs hozza de azert bemutataja 😅 istenem
@O1G73
Жыл бұрын
Katasztrófa szép lett😂
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Tisztelt Felcsúti Törpapa! Ez egy legalább 50-szer szétbontott és újraépített, gyakorlati oktatás során épített kályha. Tehát nem is lehet szép, hiszen a csempék egyrészről rengetegszer le voltak pucolva, újra és újra és újra, legalább 30-40 éves csempék és még sorolhatnám. Önnek teljesen igaza van nem szép. De itt nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ne hagyjunk ki olyan lépéseket, amit rengeteg cserépkályhás kihagy és átsiklik felette. Március áprilisban építem a sajátomat, küldök róla Önnek majd képeket. Új csempékből, új alapanyagokból.
@O1G73
Жыл бұрын
@@attilanagy9552 👍🏻
@robertlakatos4489
Жыл бұрын
0. rész ????????
@kristoffelsmann2596
Жыл бұрын
Küszöb tégla kimaradt.
@soncarcorsol3603
Жыл бұрын
Hamurács ? Hamuajtó ?
@attilanagy9552
Жыл бұрын
nem kell. A szabvány nem engedi és nem is kell.
@kalocsaferenc2552
9 ай бұрын
Vegyestuzeleshez kell
@andriystehnovych810
10 ай бұрын
Конструкція має певний недолік. У вас відсутні нижні дверці та місце під топкою, де може збиратися попіл та під час відкриття дверок робиться додаткова тяга для кращого горіння.
@zsoltpeter2858
Жыл бұрын
Nincs ez túl lihegve? Horror ára van és nem stabil se oldalt se alul
@ervinlaszlohorvath3330
Жыл бұрын
Mindenképpen hasznos a videó, bár nem hiszem, hogy ha cserépkályhára lesz szükségünk, akkor nekiállok én csinálni. Csak ha NAGYON muszály, inkább hívok egy kályhást (ha leszz akkor). Kétféle cserépkályhát láttam eddig: az egyik fajta olyan, mint a jelen videóbeli, azaz csak 1 ajtós, a másikon viszont két ajtó van: egyik az a nagyobb, ami itt is megvan, a másik alatta egy ugyanilyen széles, de alacsonyabb hamutér ajtó. A levegő pedig a nyitott hamutér ajtón kereszül, a tűz alatti rácson át pótlódik. Szerintem az utóbbi, kétajtós megoldás sokkal jobb: jobb levegőzést biztosít és folyamatosabb tüzelést (fával teljesen, mert annak a hamuja puha, lehull a hamutérbe, szénnel persze más a heyzet, mert van olyan szén, aminek a hamuja összesül és kihűlés után kalapáccsal kell kiverni, másfajta szén viszont puha hamut ad. (Az én gyerekkormban csak cserépkélyhában tüzeltünk, 17 éves voltam, amikor a gázt bevezették a dunántúli városba, ahol éltem. 5.-es koromtól már nem maradtam a napköziben, éb gyújtottam be a kályhába. Kétféle szén volt elérhető áron: ajkai és dudari. Volt ezenkívül brikett is, meg néha koksz, de ezek nagyon drágák voltak, mi nem használtuk. Az ajkai nagy (néha emberfejnyi, kemény darabokban volt, baltával kellett felnőtt ökölnyi darabokra szétverni, nehezen gyulladt meg és olyan salakot adott, hogy néha szikrázott, amikor kalapáccsal vertem ki, viszont olcsóbb volt. A dudari szén sokkal kisebb darabokban volt, könnyebben gyulladt meg és puha salakot adott.)
@attilanagy9552
Жыл бұрын
Tisztelt László! Én is azt tudom Önnek mondani, ha cserépkályhát szeretne, akkor mindenképpen szakemberrel kell azt elkészíttetni. A videó azt a célt szolgálja, hogy a laikusnak egy építtetőnek legyen némi információja arról, hogy mire kell nagyon odafigyelni, mert sok szakinak mondott magát szakember ezekre a lényeges dolgokra nem figyel. Én Uhrinyi László mestertől, aki Magyarországon nagy név, tanultam a szakmát és a jelenlegi hatályos szabvány szerint és minden részletre kiterjedően. Ma Magyarországon nem lehet széntüzelésű, koksztüzelésű cserépkályhát építeni, kizárólag csak fatüzelésű cserépkályhát lehet építeni a Magyar szabvány szerint, ami annyit jelent, hogy alul egy ajtó van, nincs rostély, nincs hamuzótér külön. Mert ezek a cserépkályhák (amin külön hamutér van alul) széntüzelésű cserépkályhák voltak. Ilyen cserépkályhát a magyar szabvány nem enged, mert környezetszennyezőek. A fatüzelésű cserépkályhát a Magyar szabvány elfogadja "megújuló tüzelőberendezésként működő" fűtőberendezésként, hiszen ha a szabályok szerint és a józan ész szerint tüzelünk benne, akkor gyakorlatilag nem növeli a szén-dioxid kibocsájtást. Persze ehhez csak fával, kemény, 2 éve száradó fával szabad fűteni és még ekkor is oda kell figyelni különböző dolgokra. Ilyen dolgok a fa felület és térfogataránya (milyenre hasogatjuk fel) a fa tűztérben való elhelyezésére (hogyan rakjuk be a fát) az égési levegő megfelelő utánpótlására és még lehetne sorolni. Egy biztos, ha egy kályhát a szakember jól épít meg, akkor az ide vonatkozó szabályok, praktikumok betartásával valóban környezetkímélő módon lehet tüzelni. És hogy miért is környezetkímélő mód a fatüzelés? Azért, mert az a fa, amelyet eltüzelünk, élete során a fotoszintézis során annyi szén-dioxidot köt meg, amelyet az égetése során kibocsájt. Mert a növényeknek a fának az "étel" a szén-dioxid CO2, a szenet beépíti magának mint szervesanyagot és a felszabadult oxigént a légkörbe bocsájtja. Ezt egy bonyolult (növényélettan) folyamaton keresztül éri el, de tökéletesen működik. Tehát ezért környezetbarát tüzelési mód a fatüzelés, ha betartjuk a szabályokat. Persze ehhez kell egy tökéletesen megépített cserépkályha, de szerintem felveszi a versenyt bármilyen más tüzelőberendezéssel és mellete függetleníthetjük magunkat a földgáztól. Nagy Attila cserépkályha építő, Környeztgazdálkodási agrármérnök.
@okceg
Жыл бұрын
Kedves @@attilanagy9552 , szuper a videó köszönjük! A fenti válasza ugyanakkor felvet bennem két kérdést. A külön hamuzótér megléte esetén a kályha környezetszennyező fával is vagy akkor környezetszennyezőbb ha szénnel használjuk? A hamuzótérrel rendelkező öntöttvas kályhák, ahol a szellőzés ugyancsak a hamuzótéren keresztül történik, szintén nem szabványosak, környezetszennyezőek?
@attilanagy9552
Жыл бұрын
@@okceg Tisztelt Uram! A fatüzeléshez nem szükséges hamuzótér, az a jó, ha nem pereg le a hamu, mert így megmarad a parázs, ami a cserépkályhában a következő begyújtásig úgynevezett akkumulátorként tartja benn a hőt! A széntüzelésnek muszáj volt hamuzóteret készíteni a nagy mennyiségű égési melléktermék elhelyezésének céljául, illetve az intenzívebb oxigénellátás miatt. De mivel a széntüzelés környezetszennyező a mai elmélet és elvárás szerint, ezért ilyen új kályha, hangsúlyozom új cserépkályha nem építhető. Felújítani lehet és meg lehet hagyni a hamuzóteret, de nem ajánlatos, hiszen szénnel bűn fűteni. A fatüzelés önmagában környezetkímélő abban az esetben, ha száraz, kemény fával fűtünk, megfelelő a tüzelőberendezés, jó a kémény, jó a fa térfogat súly aránya és ésszel tüzelünk, illeteve abban az esetben és környezetkímélő ha van hamuzótér. Sajnos fával is lehet környezetszennyező módon tüzelni, sajnos sokan így is tüzelnek. Egy biztos, szénnel, koksszal semmilyen körülmények között nem lehet környezetkímélő módon tüzelni, fával viszont igen. Ha van hamuzótér, akkor a cserépkályha alkalmassá vélik széntüzelésre is, ezért nem engedi ezt a szabvány jelenleg. Azért, hogy ne lehessen benne szénnel tüzelni. Regényeket lehetne erről írni, de röviden a lényeg. A szén sok-sok milliónyi év alatt lesz szén a rétegnyomásnak köszönhetően és amíg kialakul, nem állít elő oxigént. A fa az élete során oxigént szabadít fel a széndioxidot fogyasztásából egy bonyolult biokémiai folyamat során. ( ha érdekli szívesen leírom ezt is) Pontosan annyit fogyaszt, amennyit a tökéletes elégetése során felszabadít, tehát itt egy egyensúlyi állapot tud kialakulni. És tudjuk, hogy a természet működik tökéletesen, hiszen ha ott az ember nem avatkozik be, akkor ott bizony egyensúlyi állapot áll fenn, ami év milliárdokig fenntartható, ezzel szemben mi emberek az elmúlt 100 évben tönkretettük a bolygót. Tehát a válasz: fatüzelés szakszerű tüzelés mellett környezetkímélő, széntüzelés semmilyen esetben sem az. Nagy Attila Cserépkályha építő, Környezetgazdálkodási agrármérnök.
@zeux33able
Жыл бұрын
@@attilanagy9552 Valószínű, hogy EU-ra hivatkozva meg fogják adóztatni a fatüzelésű kályhákat előbb utóbb, akárhogyan tüzel benne.
@attilanagy9552
Жыл бұрын
@@zeux33able Véleményem szerint az egyik legjobb hatásfokú tüzelőberendezés és az egyik legjobban fenntartható és kiszámítható tüzelőberendezés. Környezetkímélő, hatásos, látványos, melegséget áraszt a házban stb. A földgáz és a kőolaj nyereségesen kitermelhető készlete fogyóban van és év milliók kellenek az újratermelődésüknek. Ugye ez egy emberei életben felejtős, de még 100-1000 generációs szinten is felejtős. Semmi nem tart örökké. Ezzel szemben egy kemény fa faj 80-100-120 év alatt vágásérett, így megújuló. Nekem biztosan mindig is lesz cserépkályhám, ha van áram, ha nincs, azzal mindig lehet tüzelni. Nem nagyon tud meghibásodni, szemben egy gáz, vagy villanytüzeléssel, és akkor ha az elromlik lehet várni a szerelőre 1-2-3 hetet, meg lehet fizetni a horror számlát. Nagyon sok dolgot számításba kell venni akkor, amikor valaki tüzelőberendezést és fűtést tervez és készíttet. Egyik sem olcsó, mert manapság egy liter tej kishazánkban 600-800 Ft. Magyarország Uniós összevetésben is horror drága, vásárlóerő paritáson mérve meg Gyémánt és Űr árak vannak itt. Csak a fizetés és a szociális háló olyan, amilyen. Tehát egy jól megépített, jó anyagokkal felépített kályha sem lehet olcsó és sajnos nem is az, de a legjobb tüzelőberendezés. A régi Öregek is tudták, hogy mi a jó, sokaknak is volt ilyen.
Пікірлер: 53