Több mint egy hete önkéntes karanténba vonultam a Tisza-tó egyik apró szigetére. A kunyhó, amit a téli filmem forgatására állítottam fel - de a tél elmaradt - most befogadott engem és itt maradok otthon. Nomád körülmények között élek, de azt hiszem most mindenkire ráfér, hogy egy kicsit- vagy nagyon visszavegyünk és kilépjünk a komfortzónánkból.
Ezzel a kis bejelentkezéssel próbálok mosolyt csalni az arcotokra ezekben a nehéz időkben. A karanténomról egy kisfilmet tervezek készíteni, amiben bemutatom a vidám, boldog és szomorú pillanatokat is, amit az ember átél a magányban - egy világválság idején, amikor nem találkozhatsz a szeretteiddel, barátaiddal, tulajdonképpen senkivel. A megszokott városi komfortból itt semmi nem áll rendelkezésemre - de cserébe itt vagyok a természetben, vele élek, kelek, fekszem - ami eléggé feltölt, elfoglal és boldoggá tesz. A bő egy hét alatt átéltem tavaszt, őszt és telet, jéghideg 60km/órás vihart, tükörsima vizet, +22 fokot, amiben leégtem, de megtapasztaltam a -5 fokos hóvihart és dermesztő éjszakákat. A világ változik, vele együtt kell változnunk…
Maradjatok otthon és vigyázzatok magatokra! Jó egészséget!
Kitartás! Dimi
NAPI TUDÓSÍTÁSOK: / dimitry_ljasuk
Képek, történetek: / dimitryfilms
Негізгі бет Karantén egy lakatlan szigeten - 1. bejelentkezés
Пікірлер: 155