Pont a napokban gondolkoztam, hogy vajon mennyire célravezető, amikor csak engedem, hogy magával ragadjon a történet, és fejezeteken keresztül hagyjam, hogy a szereplők döntsék el, merre viszik tovább. Köszi a videót, sokat segített, hogy jobban rálássak erre a dologra!
@marioksmith
3 ай бұрын
Közel 40 000 szó után épp a minap jutott eszembe, hogy most már ideje lenne egy vázlatot csinálni a folyamatban lévő könyvemhez. Újfent rá kellett jönnöm, hogy mennyire utálom csinálni. :D Sajnos azonban muszáj, hogy ne vesszen el az ember az erdőben. Előre viszont semmiképpen sen tudnék vázlatot készíteni. Történetvázlatot még talán, de karaktereket? Nekem meg kell ismernem a karaktereimet, látnom kell őket cselekedni, interaktálni, meg kell figyelnem a testbeszédüket, hallanom kell a gondolataikat, a beszédüket, a hangjukat. Ez viszont sajnos sok időt, sok írást és újraírást igényel. Olyan ez mint az élet. Idő kell tölteni valakivel ahhoz, hogy megismerd.
Пікірлер: 3